Mentor Magazin - 1118 Budapest, Ménesi út 11-13. - Telefon/fax: 269-2730 - Telefon: 301-0077      Belépés - Regisztráció - 2018. április 22., vasárnap
FŐOLDAL RÓLUNK HÍREK PROGRAMAJÁNLÓ A MAGAZIN ARCHÍVUM MÉDIAAJÁNLAT PARTNEREINK
A MAGAZIN 
Ugrás a legutóbbi kommentekhez!
Keresés ebben a rovatban
A lap számai
A lap rovatai
A lap szerzői

A megnyitott lapszám: Mentor - 2009/4. szĂĄm
Mentor, 2009/4. szĂĄm 
Gyarmati Szabó Éva
Csak egyĂŒtt van esĂ©ly
  
„Az embernek mintha nemcsak a termĂ©szete szĂŒletne vele, de a foglalkozĂĄsa is. Én pĂ©ldĂĄul nyilvĂĄn tanĂĄrnak szĂŒlettem” – vallja NĂ©meth LĂĄszlĂł Ă©s vele egyĂŒtt szĂĄmos mai nevelĂ” is. Mert Ășgy Ă©rzik, a pedagĂłgusi pĂĄlyĂĄn adhatjĂĄk önmagukbĂłl a legtöbbet, itt teljesedhetnek ki a legjobban. Olyan emberek, akiknek sokoldalĂșsĂĄga, felkĂ©szĂŒltsĂ©ge, folytonos megĂșjulĂĄsi kĂ©pessĂ©ge, emberszeretete, a nevelhetĂ”sĂ©gbe vetett hite kivĂ­vta szĂ»kebb Ă©s tĂĄgabb környezetĂŒk tiszteletĂ©t, megbecsĂŒlĂ©sĂ©t. Valamennyien megĂĄllnĂĄk a helyĂŒket mĂĄs pĂĄlyĂĄn is, talĂĄn bĂĄbmĂ»vĂ©szkĂ©nt, nyelvtudĂłskĂ©nt, botanikuskĂ©nt vagy lapszerkesztĂ”kĂ©nt, tankönyvĂ­rĂłkĂ©nt, karnagykĂ©nt, kĂ©pzĂ”mĂ»vĂ©szkĂ©nt vagy költĂ”kĂ©nt – Ă”k mĂ©gis a tanĂ­tĂĄsra, a nevelĂ©sre tettĂ©k fel az Ă©letĂŒket. Plusz tehetsĂ©gĂŒket tanĂ­tvĂĄnyaik javĂĄra kamatoztatjĂĄk.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 5. oldal
Barta Regina
Våltozó értékek, globalizålt erkölcsök
  
Lehetetlen egy tĂĄrgyat egyszerre minden oldalrĂłl, minden szemszögbĂ”l, pontosan megfigyelni, Ă©s ha lehetne, akkor sem Ă©rdemes. Hogy miĂ©rt? Erre valakitĂ”l egyszer egy jĂł hasonlatot hallottam. KĂ©pzeljĂŒk el, hogy belĂ©pĂŒnk egy cseppkĂ”barlangba. NĂ©zzĂŒk a kĂŒlönbözĂ” cseppköveket, amelyek mind-mind kĂŒlönbözĂ” megvilĂĄgĂ­tĂĄsban vannak. És megkĂ©rdezik: mit lĂĄtsz bennĂŒk? MindegyikĂŒnk mĂĄst
 Az egyik kĂ©pzĂ”dmĂ©ny pĂ©ldĂĄul olyan, mint a gyermekĂ©t szoptatĂł anya, a mĂĄsik pedig mint a bĂșsulĂł juhĂĄsz, Ă©s a vĂ©gtelensĂ©gig sorolhatnĂĄnk ezeket a kĂ©peket. De mi törtĂ©nne akkor, ha egyszeriben mind egyformĂĄn vilĂĄgos lenne? Akkor vajon mit lĂĄtnĂĄnk a cseppkövekben? ValĂłszĂ­nĂ»leg nem mĂĄst, mint követ. EltĂ»nne az anya a gyermekĂ©vel, ugyanĂșgy ahogy a juhĂĄsz is... Nem maradna mĂĄs, csak a hideg kĂ”, a maga ĂŒressĂ©gĂ©vel


Mentor - 2009/4. szĂĄm – 12. oldal

Gyarmati Szabó Éva
MemĂłca „varĂĄzseszközei”
Avagy hogyan Ă©pĂ­tsĂŒnk karriert hetvenĂ©vesen
  
Nem tudom, hĂĄnyan lehetnek közöttĂŒnk olyan emberek, akik hetvenĂ©vesen kezdenek Ășj lehetĂ”sĂ©gekbe, karrierĂ©pĂ­tĂ©sbe – rĂĄadĂĄsul sikeresen. Alighanem kevesen. Mindenesetre SzĂĄntay Judit budapesti nyugdĂ­jas kĂ©miatanĂĄrnĂ” e kevesek közĂ© tartozik: hĂ©t Ă©vvel ezelĂ”tt mĂ©g csak a szĂ»k szakma ismerte a nevĂ©t, ma pedig mĂĄr rendszerezĂ” taneszközeivel, oktatĂĄsi segĂ©danyagaival, tanulĂĄst segĂ­tĂ” talĂĄlmĂĄnyaival hazai Ă©s nemzetközi kiĂĄllĂ­tĂĄsok ĂĄllandĂł rĂ©sztvevĂ”je Ă©s dĂ­jazottja. LegutĂłbb, 2008-ban a nĂ”i feltalĂĄlĂłk vilĂĄgkiĂĄllĂ­tĂĄsĂĄrĂłl, SzöulbĂłl hozta haza az egyik kategĂłria aranyĂ©rmĂ©t. Élete kivĂĄlĂł pĂ©lda arra, hogy a vilĂĄgra nyitottsĂĄg, az örökös kĂ­vĂĄncsisĂĄg, a kreativitĂĄs Ă©s az innovĂĄciĂł nincs Ă©letkorhoz kötve.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 14. oldal
Adamikné dr. Jåszó Anna
Egészséges nyelvérzék
  
Érdekes jelensĂ©gre figyeltem fel a legutĂłbbi vizsgĂĄkon. RetorikĂĄbĂłl kollokvĂĄltak a hallgatĂłk. Mivel a retorikaelmĂ©let a gyakorlattal egyĂŒtt alkot egysĂ©get, a diĂĄkoknak nemcsak a tĂ©telekbĂ”l kellett felkĂ©szĂŒlniĂŒk, hanem el kellett kĂ©szĂ­teniĂŒk egy rövid, egyoldalas beszĂ©det is, meg kellett tanulniuk, s elĂ” kellett adniuk. (EzĂșttal megadtam hat tĂ©mĂĄt, de korĂĄbban az is elĂ”fordult, hogy szabadon Ă­rhattak, amirĂ”l akartak.) Ilyesmit soha Ă©letĂŒkben nem csinĂĄltak, Ă©ppen ezĂ©rt jĂłl felkĂ©szĂŒltek, s igencsak derekasan helytĂĄlltak.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 17. oldal

Federmayer Katalin
AgresszivitĂĄskezelĂ©s – Ă©s demokratikus motivĂĄciĂł
Az „aktĂ­v Ă©s felelĂ”s ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg” tanulĂĄsĂĄnak Ășj lehetĂ”sĂ©gei
  
Milyen viselkedĂ©si, Ă©s szemlĂ©letformĂĄk elsajĂĄtĂ­tĂĄsa kell ahhoz, hogy elkerĂŒlhetĂ” legyen az iskolai agressziĂł? Erre a kĂ©rdĂ©sre talĂĄlta meg az egyik lehetsĂ©ges vĂĄlaszt az OktatĂĄskutatĂł Ă©s FejlesztĂ” IntĂ©zet, mikor felkĂ©rte a Szegedi TudomĂĄnyegyetem JuhĂĄsz Gyula PedagĂłguskĂ©pzĂ” KarĂĄnak munkatĂĄrsait: Farkas OlgĂĄt, a TĂĄrsadalomtudomĂĄnyi Szakcsoport fĂ”iskolai tanĂĄrĂĄt, Döbör AndrĂĄst, a SzakkĂ©pzĂ©si, TovĂĄbbkĂ©pzĂ©si Ă©s TĂĄvoktatĂĄsi Központ igazgatĂłjĂĄt Ă©s TĂłth KĂĄroly programigazgatĂłt, hogy dolgozzanak ki demokratikus Ă©rtĂ©keket tĂĄmogatĂł e-tananyagot a „TĂĄrsadalmi Ă©s ĂĄllampolgĂĄri nevelĂ©s-oktatĂĄs a szakiskolĂĄkban” cĂ­mĂ» projekt keretĂ©ben. Az intĂ©zet Ă©s a pilot projekt kidolgozĂłinak hite szerint ugyanis a demokrĂĄcia adta jogok, a felelĂ”ssĂ©gek felismerĂ©se Ă©s gyakorlĂĄsa rövid tĂĄvon segĂ­ti az iskolai konfliktusok kreatĂ­v megoldĂĄsĂĄt, a szĂ©lsĂ”sĂ©ges helyzetek elkerĂŒlĂ©sĂ©t, hosszĂș tĂĄvon pedig az orszĂĄg egĂ©sze gazdagszik, ha a lehetĂ”sĂ©gekkel Ă©lni tudĂł Ă©s a közössĂ©g Ă©rdekeit szem elĂ”tt tartĂł polgĂĄrokat nevelĂŒnk ki.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 18. oldal
Szreseny DĂłra
AIESEC-kel egy jobb jövÔért
Fiatal vezetÔk képzése Európånak
  
„Te is mĂĄs vagy – te sem vagy mĂĄs!” – hangzott az EurĂłpai TanĂĄcs ĂĄltal 1995-ben indĂ­tott össz-eurĂłpai ifjĂșsĂĄgi kampĂĄny szlogenje. Ennek fĂ” cĂ©lja a fiatalok ösztönzĂ©se volt egy demokratikusabb, tolerĂĄnsabb, sokszĂ­nĂ»bb, minden diszkriminĂĄciĂłtĂłl mentes EurĂłpa lĂ©trehozĂĄsĂĄra. TalĂĄn nem nehĂ©z belĂĄtni, hogy az ehhez hasonlĂł kezdemĂ©nyezĂ©sek ma, 2009-ben mĂ©g nagyobb hangsĂșlyt kell, hogy kapjanak. Ennek a cĂ©lnak a megvalĂłsulĂĄsĂĄt szeretnĂ© elĂ”segĂ­teni kezdemĂ©nyezĂ©sĂ©vel az AIESEC is.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 20. oldal

Uzsalyné dr. Pécsi Rita
Nyelvi fĂŒrdĂ” – szabĂĄlyozhatĂł hĂ”fokkal
LevĂ©lvĂĄltĂĄs az idegennyelvtanĂ­tĂĄs buktatĂłirĂłl Ă©s egy Ășj mĂłdszerrĂ”l
  
Kedves Rita!
Úgy emlĂ©kszem, annak idejĂ©n bevezettĂ©tek az iskolĂĄdban a VillĂĄm mĂłdszert, Ă©s a fiad a minap azt mesĂ©lte, hogy neki a nyelviskolĂĄban is voltak nagyon jĂł tapasztalatai. EgyĂĄltalĂĄn hogyan talĂĄltĂĄl rĂĄ? Úgy tudom, PĂ©csett nincs is kĂ©pviseletĂŒk. Nagyon kĂ­vĂĄncsi lennĂ©k, mi a vĂ©lemĂ©nyed errĂ”l a nyelvtanĂ­tĂĄsi mĂłdszerrĂ”l, mint pedagĂłgiai mĂłdszertani kutatĂłnak, de mĂ©g jobban arra, hogyan vĂ©lekedsz rĂłla anyakĂ©nt Ă©s iskolavezetĂ”kĂ©nt. NagyĂ­tĂłval keresek olyan mĂłdszert, amellyel hasznĂĄlhatĂł mĂłdon lehet megtanulni valamilyen idegen nyelvet. Nem vitĂĄs, hogy egy-kĂ©t idegen nyelvet mindenkinek tudnia kellene. De hogyan segĂ­tsĂŒnk a gyerekeknek, hogy ne utĂĄljĂĄk meg a nyelvtanulĂĄst mĂ©g idĂ” elĂ”tt, ne kelljen Ă©vekre kĂŒlföldre kĂŒldeni Ă”ket, Ă©s bizony nincs pĂ©nzĂŒnk több Ă©ves magĂĄntanĂ­tĂĄsra sem


Mentor - 2009/4. szĂĄm – 22. oldal
Hadas Bianka
A tízévesek kivåltsåga
  
IndulĂł rovatunkban leendĂ” pedagĂłgusok gyakorlĂłtanĂ­tĂĄsi tapasztalatait, illetve fiatalok elsĂ” gyermeknevelĂ©si benyomĂĄsait adjuk közre. Érdekes lehet hasonlĂł Ă©lethelyzetĂ» hallgatĂłknak, nagyobb nevelĂ”i tapasztalatokkal rendelkezĂ” kollĂ©gĂĄknak Ă©s szĂŒlĂ”knek egyarĂĄnt, hogy mit lĂĄt meg, mire figyel föl a pedagĂłgusi hivatĂĄssal vagy „csupĂĄn” a gyerekekkel mĂ©g csak ismerkedĂ” fiatal, akinek Ă­gy vagy Ășgy, meg kell tanulnia a nevelĂ©s alapelveit testközelbĂ”l is – talĂĄn pedagĂłguskĂ©nt, valĂłszĂ­nĂ»bben szĂŒlĂ”kĂ©nt.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 24. oldal

KozĂĄk Zsuzsanna
LĂ©lekmentĂ” vĂĄndormozik
kanadai indiĂĄnok Ă©s a magyar cigĂĄnyok kĂŒlönös talĂĄlkozĂĄsa
  
Vajon mi fontosat tanultak a XX. szĂĄzad eleji filmhiradĂłs vonatokba meghĂ­vott egyszerĂ» emberek, akiket a vĂĄndorlĂł operatĂ”rök sajĂĄt felvĂ©teleikkel tĂĄjĂ©koztattak a vilĂĄg esemĂ©nyeirĂ”l? Annak idejĂ©n az analfabĂ©ta nĂ©zĂ”k tudatĂĄn is ĂĄthatolt a telepĂŒlĂ©sre idĂ”rĂ”l idĂ”re begurulĂł mozi, mely lehetĂ”sĂ©get adott az esemĂ©nyek mĂ©lyebb ĂĄtĂ©lĂ©sĂ©re, s teret a közös feldolgozĂĄsra. 2002-ben Wapikoni Mobile nĂ©ven mozgĂł filmstĂșdiĂł indult el kanadai indiĂĄn rezervĂĄtumokba – errĂ”l mit sem tudva, egy kimustrĂĄlt vĂĄndormozi jĂĄrja több, mint tĂ­z Ă©ve a magyarorszĂĄgi mĂ©lyszegĂ©ny cigĂĄny falvakat. A „nomĂĄd mĂ©diapedagĂłgia” kivĂ©teles lehetĂ”sĂ©geket rejt magĂĄban. Ezek mĂłdszertani feltĂĄrĂĄsĂĄba kezdtek a budapesti MĂ©rei Ferenc Pedagó­giai IntĂ©zet multikulturĂĄlis nevelĂ©s szakĂ©rtĂ”i, akik 2008 Ă”szĂ©n, a kanadai ĂĄllamfĂ” lĂĄtogatĂĄsĂĄra rendezett konferenciĂĄn ĂĄllĂ­tottĂĄk pĂĄrhuzamba elĂ”ször az indiĂĄn filmes projektet a roma VĂĄndormozival. AlkotĂĄsaikbĂłl nĂ©hĂĄny rövidfilmet a közelmĂșltban mutattak be MagyarorszĂĄgon.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 26. oldal
Federmayer Katalin
Az Alföld a mi tengerĂŒnk
  
Az elĂ”zĂ” szĂĄmainkban bemutatott hegyvidĂ©ki tĂĄjak utĂĄn az Alföldre, annak is dĂ©li vidĂ©kĂ©re csĂĄbĂ­tjuk olvasĂłinkat, annak biztos tudatĂĄban, hogy ĂștitĂĄrsainkat meg tudjuk gyĂ”zni arrĂłl, hogy az Alföld ma sokkal több, mint egy kies puszta, vagy Ă©ppen a kĂŒlföldi turistĂĄknak szĂĄnt olcsĂł „pĂĄsztor-betyĂĄr”, magyarkodĂł ĂĄlromantika. LĂĄtogassanak el velĂŒnk GyomaendrĂ”dre, DĂ©vavĂĄnyĂĄra Ă©s GyulĂĄra.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 30. oldal

Moldova Ágnes
Többes szåm elsÔ személy
  
KirĂĄly IstvĂĄn az egyetemen nem volt nagydumĂĄs srĂĄc, de ha megszĂłlalt, Ă©rdemes volt figyelni rĂĄ. A diplomaosztĂĄs utĂĄn nem sĂ»rĂ»n talĂĄlkoztunk, de nĂ©hĂĄny Ă©v Ăłta rendre meghĂ­v a barĂĄtainak rendezett vacsorĂĄkra kĂ©t szĂĄllodĂĄja valamelyikĂ©nek – a bakonybĂ©linek vagy a budapestinek – az Ă©ttermĂ©be. Ezek az estĂ©k megfĂ©nyesednek a meghitt beszĂ©lgetĂ©sek örömĂ©tĂ”l. Az alkalmi vacsoratĂĄrsasĂĄg jĂł rĂ©szĂ©vel ugyan esztendĂ”nkĂ©nt csak egyszer talĂĄlkozom, mĂ©gis igazi közössĂ©g vagyunk mi, a KirĂĄly Pista barĂĄtai. Hogy miĂ©rt is Ă©rdemes bemutatni Ă”t a kedves olvasĂłnak? Hiszen nem mĂĄszta meg a Mount Everestet, a kĂŒlseje is ĂĄtlagos, tehĂĄt divatmodell sem lehetne, Ă©s valĂłszĂ­nĂ», hogy egyetlen kĂĄrtyatrĂŒkköt sem tud elĂ”adni. De igazi, közössĂ©get teremtĂ” Ă©s közössĂ©get vĂĄllalĂł ember, aki – szemĂ©lyisĂ©gĂ©vel, hitelessĂ©gĂ©vel – hatni tud környezetĂ©re.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 32. oldal
Dr. KirĂĄly PĂ©ter
Állati bånåsmód
Hazai civil ållatvédÔ szervezetek az ållatok védelméért
  
Az ĂĄllatvĂ©delem aktuĂĄlis kĂ©rdĂ©sei „ÁllatkĂ­nzĂĄs, ĂĄllatrendĂ”rsĂ©g Ă©s rehabilitĂĄció” cĂ­mmel tartott ĂĄllatvĂ©delmi tudomĂĄnyos konferenciĂĄt a közelmĂșltban a FelelĂ”s ÁllatbarĂĄtok EgyesĂŒlete Ă©s a program tĂĄrsszervezĂ”je, a Rex Kutyaotthon AlapĂ­tvĂĄny. A konferencia fĂ” cĂ©lja az volt, hogy felhĂ­vjĂĄk a szakemberek, a mĂ©dia Ă©s a tĂĄrsadalom figyelmĂ©t az ĂĄllatokkal szembeni erĂ”szak visszaszorĂ­tĂĄsĂĄnak lehetĂ”sĂ©geire Ă©s a megmentett ĂĄllatok eredmĂ©nyes rehabilitĂĄciĂłjĂĄra. ÍrĂĄsunkban a konferencia fĂ”bb elĂ”adĂĄsairĂłl adunk ĂĄttekintĂ©st.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 36. oldal

Kerényi Kata
Hogyan Ă©lĂŒnk egyĂŒtt?
Vitås helyzetekben is emberi méltósåggal
  
Az OrszĂĄgos BĂ»nmegelĂ”zĂ©si BizottsĂĄg ĂĄltal tĂĄmogatott EgyĂŒtt Ă©lĂŒnk-program fĂ” cĂ©lkitĂ»zĂ©se, hogy VerĂ”cĂ©n meghonosĂ­tsa az Ășgynevezett resztoratĂ­v konfliktuskezelĂ©st – azaz egy olyan vitarendezĂ©si mĂłdot, amelyben a problĂ©mĂĄban Ă©rintettek közösen, egy segĂ­tĂ” szakember tĂĄmogatĂĄsa mellett talĂĄljĂĄk meg a mindannyiuk szĂĄmĂĄra kedvezĂ” megoldĂĄst. A mĂłdszer fontos elemei a közösen kidolgozott jĂłvĂĄtĂ©tel, a pĂĄrtatlan segĂ­tĂ” bevonĂĄsa, a nyĂ­lt Ă©rzelemkifejezĂ©s. Hamar kiderĂŒlt, hogy ezek a mozzanatok nem ismeretlenek a verĂ”ceiek szĂĄmĂĄra, sok vitĂĄs helyzetben maguk is alkalmazzĂĄk ezeket a bĂ©kĂ©s megoldĂĄs Ă©rdekĂ©ben.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 38. oldal
Riesz MĂĄria
KreativitĂĄs az innovĂĄciĂł alapja
  
A kreativitĂĄs a creare = teremteni szĂłbĂłl szĂĄrmazik Ă©s magyarul alkotĂłkĂ©pessĂ©get jelent. SzĂĄmos definĂ­ciĂł, szemlĂ©letmĂłd Ă©s megközelĂ­tĂ©s prĂłbĂĄlja meghatĂĄrozni lĂ©nyegĂ©t, sokszĂ­nĂ»sĂ©gĂ©t. A fogalom szĂ»kebb Ă©rtelemben alkotĂł gondolkodĂĄst takar, tĂĄgabb Ă©rtelemben pedig az egĂ©sz szemĂ©lyisĂ©g rĂ©szvĂ©telĂ©vel vĂ©gzett alkotĂłtevĂ©kenysĂ©gre valĂł kĂ©pessĂ©get jelenti. A kreatĂ­v ember Ă©ppĂșgy kĂ©pes a kemĂ©ny, kitartĂł munkĂĄra, mint a jĂĄtĂ©kos könnyedsĂ©gre – szemĂ©lyisĂ©gĂ©ben mindkĂ©t vĂ©glet jĂłl megfĂ©r egymĂĄssal.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 40. oldal

M.M.
A leggyakoribb betegségek hazai helyzetképe
  
A 20-69 Ă©ves magyar lakossĂĄg több mint egyharmada szenved a magas vĂ©rnyomĂĄs, a cukorbetegsĂ©g Ă©s a zsĂ­ranyagcsere egyĂŒttes zavarĂĄval jellemzett metabolikus szindrĂłmĂĄban. A betegek egynegyede semmilyen kezelĂ©sben nem rĂ©szesĂŒl, 50%-uknĂĄl pedig egyetlen tĂŒnetĂŒk kezelĂ©se is eredmĂ©nytelen. Erre Ă©s több mĂĄs megdöbbentĂ” megĂĄllapĂ­tĂĄsra jutott a hĂĄrom Ă©vi tapasztalatokat összegzĂ”, közelmĂșltban lezĂĄrult Jedlik Ányos nĂ©pegĂ©szsĂ©gĂŒgyi kutatĂĄsi projekt, amely a legjelentĂ”sebb betegsĂ©gek magyarorszĂĄgi helyzetĂ©t tĂ©rkĂ©pezte fel, Ă©s foglalta össze a megelĂ”zĂ©si lehetĂ”sĂ©geket.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 42. oldal
(szerzĂ” nĂ©lkĂŒl)
Egészségrecesszió-kutatås:
csodavĂĄrĂł magyarok
  
EgĂ©szsĂ©grecessziĂł kutatĂĄs cĂ­mmel vĂ©gzett felmĂ©rĂ©st a dr. BĂ©res JĂłzsef ĂĄltal Ă©letre hĂ­vott BĂ©res EgĂ©szsĂ©g Hungarikum Program, hogy elĂ”rejelzĂ©st nyĂșjtsanak arrĂłl: hogyan hat a vĂĄlsĂĄg a magyarok egĂ©szsĂ©gtudatĂĄra, milyen folyamatok vĂĄrhatĂłk egĂ©szsĂ©gĂŒnkben a gazdasĂĄgi mĂ©lyrepĂŒlĂ©s idejĂ©n. A reprezentatĂ­v kutatĂĄs rĂĄmutat: a többsĂ©g azzal szĂĄmol, hogy a lakossĂĄg egĂ©szsĂ©gi ĂĄllapota romlani fog a recessziĂł hatĂĄsĂĄra. EgĂ©szsĂ©gtudatossĂĄgunk azonban gyenge lĂĄbakon ĂĄll: sajĂĄt egĂ©szsĂ©gi kilĂĄtĂĄsaink tekintetĂ©ben indokolatlanul optimistĂĄnak bizonyulunk, miközben többsĂ©gĂ©ben ma sem Ă©lĂŒnk az egĂ©szsĂ©gmegĂ”rzĂ©s kĂ©zenfekvĂ” mĂłdszereivel. UtĂłbbiak közĂŒl kiemelkedik a közössĂ©gi Ă©let, amely a felmĂ©rĂ©s szerint pozitĂ­van hat az egĂ©szsĂ©gi ĂĄllapotra. A BĂ©res EgĂ©szsĂ©g Hungarikum Program egĂ©szsĂ©gterv pĂĄlyĂĄzata ezen a terĂŒleten szeretne segĂ­tsĂ©get nyĂșjtani.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 43. oldal

Uzsalyné dr. Pécsi Rita
Szerepcsere – vagy Ășj szereposztĂĄs?
Még egyszer a mai nÔkrÔl és férfiakról
  
Mintha nem talĂĄlnĂĄnk a helyĂŒnket. KeresĂŒnk, kiprĂłbĂĄlunk ezt is, azt is, termĂ©szetesen eljĂĄtsszuk egy darabig, hogy minden rendben van, de Ă”szintĂ©bb pillanatainkban csak bevalljuk, hogy „valami nincs sehol.” Mi törtĂ©nt velĂŒnk? Közhelynek szĂĄmĂ­t, hogy a nĂ”k a tĂĄrsadalmi Ă©rvĂ©nyesĂŒlĂ©s miatt szinte automatikusan elfĂ©rfiasodnak. Nem az a baj, hogy az eddig szinte csak a fĂ©rfiak ĂĄltal vĂ©gzett tevĂ©kenysĂ©gekben jeleskednek, hanem az, hogy „quasi fĂ©rfikĂ©nt” akarnak helytĂĄllni. EzĂ©rt sokszor felĂĄldozzĂĄk, felĂŒlĂ­rjĂĄk, elveszĂ­tik nĂ”i eredetisĂ©gĂŒket. Gyakran tudatosan Ă©pĂ­tik le magukban, sĂ”t bizonyos esetekben mĂ©g a legtermĂ©szetesebb biolĂłgiai kĂŒlönbsĂ©geket is szĂ©gyellik. FĂ©rfias öltöny, szĂłkincs, ital, kĂ©rlelhetetlensĂ©g stb. És a fĂ©rfiak oldalĂĄn is megjelent a szerepcserĂ©re utalĂł kibillenĂ©s.

Mentor - 2009/4. szĂĄm – 48. oldal
© 1998-2007 WWW.MENTORMAGAZIN.HU – A megújult Mentor Magazin honlapja. IMPRESSZUM
A honlap anyagai szabadon letölthetők. A különleges jogokat külön jelezzük.
Adminisztrátor: admin@mentormagazin.hu. A szerkesztőség címe: info@mentormagazin.hu